Szimulációs versenyek értékelési szempontjai
A baleseti-szimulációs oktatás hatékonyságát számos, elsősorban tapasztalati példa támasztja alá, bár néhány vizsgálat is megvalósult már a témával kapcsolatban. Ezek egyikének összefoglalója ITT olvasható.
Az Országos Elsősegély-ismereti Verseny közel 200, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium mintegy 700, a munkahelyi, pedagógus és védőnő továbbképzéseken lebonyolított kb. 60 baleseti-szimulációs gyakorlat értékelési szempontjaira alapozva
valamint a St. John Ambulance és a Wiener Rotes Kreuz szervezetekkel történt egyeztetés alapján egy összefoglalót szeretnék adni a baleseti-szimulációs versenyek/képzések értékelési szempontjainak kialakításához.
A szempontoknál figyelembe kell venni, hogy a segélynyújtás oktatásának érétkelési metódusa jelentősen eltér bármely más terület értékelési rendszerétől. A nem megfelelően kommunikált, hibákat kihangsúlyozó értékelés jelentősen csökkentheti a későbbiekben a beavatkozási attitűdöt. Túlzás nélkül állítható, hogy a helytelen értékelés gátolja a későbbi segélynyújtást.
Kezdő szint
A szakmai egyeztetések alapján a kezdő szinten három szintnek kell teljesülnie:
1. Vészhelyzet és a veszélyeztető tényezők felismerése. A segélynyújtónak fel kell ismernie a vészhelyzeteket, a kialakult sérüléseket, illetve a veszélyes egészségi állapotokat (eszméletlneség, infarktus stb). Emellett meg kell teremtenie elsősorban a saját biztonságát. Ismernie kell a közúti baleset helyszínén rá leselkedő veszélyeket és helyszínbiztosítási lehetőségeket. Tudnia kell mit tegyen a tűzeset, maróanyag, illetve áramütés helyszínén, valamint fel kell tudni mérnie a leggyakoribb mérgezések lehetőségét.
2. Kommunikáció, állapotfelmérés. A segélynyújtónak képesnek kell lennie az empatikus kommunikációra, az állapotot felmérő kérdések feltételére, illetve tudnia kell tájékoztatnia a beteget az esetleges beavatkozások lépéseiről.
3. Mentőhívás. Minden egyes egélynyújtónak tisztában kell lennie a mentőhívás technikai lehetőségeivel, továbbá a mentőhíváshoz szükséges legfontosabb adatok összegyűjtésével.
A szituációs értékelő lapok összeállításakor kerüljük a súlyozott pontozás, ezeknél jelentős a szubjektív tényezők befolyásoltsága. Célszerű a megfelelő/nem megfelelő értékelés kialakítása.
A vészhelyzetek felismerését gyakorolhatjuk képek, rajzok, szimulációs játékok segítségével. A kommunikáció gyakorlásának leghatékonyabb módja a páros munka, kezdő szinten érdemes 10-15 fix kérdést egy lapon rögzíteni, majd többféle válaszlehetőséget kidolgozni. A mentőhívás gyakorlásának legegyszerűbb módja, ha minden hallgató először szomszédjához, majd munkahelyére (iskola) hív mentőt.
Haladó szint
Haladó szinten az előző három szempont kiegészül az életmentő beavatkozás kivitelezésével. Azonban a minőségi mutatók értékelése megfontolandó. Ilyen életmentő beavatkozás lehet a légútbiztosítás, a direkt nyomás, a pozicionálás, a hűtés stb. Szintén kerüljük a súlyozott értékelést, javasolt a megfelelő/nem megfelelő rendszer. A minőségi mutatók értékelése az adott oktatóra bízva.
Felső (prémium) szint
Itt kerül elő a teljes betegvizsgálat, a teljeskörű ellátás, a jelenlévőkkel történő kommunikáció. Aki eljut a legfelső szintre feltehetően magas motivációval rendelkezik, így itt már indokolt a minőségi mutatók értékelése is (szabályos kötés, eszméletlennél percenként légzésvizsgálat stb.). Súlyozott pontozás továbbra is ellenjavalt, csupán néhány értékelési szempontnál lehet indokolt. Készítsünk minél részletesebb értékelő lapokat, ezzel is minimalizálva a szubjektív faktorokat.
Az Országos Elsősegély-ismereti Verseny közel 200, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium mintegy 700, a munkahelyi, pedagógus és védőnő továbbképzéseken lebonyolított kb. 60 baleseti-szimulációs gyakorlat értékelési szempontjaira alapozva
valamint a St. John Ambulance és a Wiener Rotes Kreuz szervezetekkel történt egyeztetés alapján egy összefoglalót szeretnék adni a baleseti-szimulációs versenyek/képzések értékelési szempontjainak kialakításához.
A szempontoknál figyelembe kell venni, hogy a segélynyújtás oktatásának érétkelési metódusa jelentősen eltér bármely más terület értékelési rendszerétől. A nem megfelelően kommunikált, hibákat kihangsúlyozó értékelés jelentősen csökkentheti a későbbiekben a beavatkozási attitűdöt. Túlzás nélkül állítható, hogy a helytelen értékelés gátolja a későbbi segélynyújtást.
Kezdő szint
A szakmai egyeztetések alapján a kezdő szinten három szintnek kell teljesülnie:
1. Vészhelyzet és a veszélyeztető tényezők felismerése. A segélynyújtónak fel kell ismernie a vészhelyzeteket, a kialakult sérüléseket, illetve a veszélyes egészségi állapotokat (eszméletlneség, infarktus stb). Emellett meg kell teremtenie elsősorban a saját biztonságát. Ismernie kell a közúti baleset helyszínén rá leselkedő veszélyeket és helyszínbiztosítási lehetőségeket. Tudnia kell mit tegyen a tűzeset, maróanyag, illetve áramütés helyszínén, valamint fel kell tudni mérnie a leggyakoribb mérgezések lehetőségét.
2. Kommunikáció, állapotfelmérés. A segélynyújtónak képesnek kell lennie az empatikus kommunikációra, az állapotot felmérő kérdések feltételére, illetve tudnia kell tájékoztatnia a beteget az esetleges beavatkozások lépéseiről.
3. Mentőhívás. Minden egyes egélynyújtónak tisztában kell lennie a mentőhívás technikai lehetőségeivel, továbbá a mentőhíváshoz szükséges legfontosabb adatok összegyűjtésével.
A szituációs értékelő lapok összeállításakor kerüljük a súlyozott pontozás, ezeknél jelentős a szubjektív tényezők befolyásoltsága. Célszerű a megfelelő/nem megfelelő értékelés kialakítása.
A vészhelyzetek felismerését gyakorolhatjuk képek, rajzok, szimulációs játékok segítségével. A kommunikáció gyakorlásának leghatékonyabb módja a páros munka, kezdő szinten érdemes 10-15 fix kérdést egy lapon rögzíteni, majd többféle válaszlehetőséget kidolgozni. A mentőhívás gyakorlásának legegyszerűbb módja, ha minden hallgató először szomszédjához, majd munkahelyére (iskola) hív mentőt.
Haladó szint
Haladó szinten az előző három szempont kiegészül az életmentő beavatkozás kivitelezésével. Azonban a minőségi mutatók értékelése megfontolandó. Ilyen életmentő beavatkozás lehet a légútbiztosítás, a direkt nyomás, a pozicionálás, a hűtés stb. Szintén kerüljük a súlyozott értékelést, javasolt a megfelelő/nem megfelelő rendszer. A minőségi mutatók értékelése az adott oktatóra bízva.
Felső (prémium) szint
Itt kerül elő a teljes betegvizsgálat, a teljeskörű ellátás, a jelenlévőkkel történő kommunikáció. Aki eljut a legfelső szintre feltehetően magas motivációval rendelkezik, így itt már indokolt a minőségi mutatók értékelése is (szabályos kötés, eszméletlennél percenként légzésvizsgálat stb.). Súlyozott pontozás továbbra is ellenjavalt, csupán néhány értékelési szempontnál lehet indokolt. Készítsünk minél részletesebb értékelő lapokat, ezzel is minimalizálva a szubjektív faktorokat.